Bizony, a segítség miatt bajba lehet kerülni, és ebben a blogban meg is mutatom pontosan, hogyan és miért történik ez. Egyet mondhatok, hogy bizony nem véletlen!
Hallottad már valaha a következő mondatokat?:
“Szeretném végre a saját életemet élni!”
“Szeretném végre a saját életemet teremteni!”
“Mindenkinek segítek, magamat meg utoljára hagyom, nem mehet ez így tovább! Elegem van!”
Esetleg jártál már te is hasonló cipőben?
Volt már úgy, hogy el is kezdtél másképp cselekedni, elkezdtél változtatni, de egyszercsak visszaálltál ugyanarra a régi sémára, amit úgy utáltál? Pedig segíteni jó – szokták mondani. Ez igaz, viszont itt nem erről van szó!
Ezeknek a problémáknak konkrét oka van, és annak is, hogy miért nem élvezzük annyira, miért nem “jó” a számunkra.
Régóta kutatom az embert, a viselkedését, a működését,. és az őt körülvevő hatásokat és ellenhatásokat, és mára már biztos vagyok benne, hogy a stressz egyik oka a segítség, bármennyire furán hangzik is ez. Az életben sokszor azt gondoljuk, hogy ha háttérbe szorítjuk magunkat, és másokat teszünk előbbre, azzal jót teszünk, viszont a végén mégsem ezt tapasztaljuk. Segítünk a gyerekünknek mert szülők vagyunk, és megesik, hogy egy szép napon hálátlanul otthagy bennünket épp akkor, amikor a legnagyobb szükségünk lenne rá. Segítünk a szüleinknek, majd egy napon hálából megdicsérik a szomszéd fiút, hogy mennyire szépen bánik a szüleivel, és velük is milyen tisztelettudó. A barátunk, akinek a gatyánkat is odaadtuk, és mindig készen álltunk, hogy segítő kezet nyújtsunk, cserben hagy bennünket éppen akkor, amikor a legnagyobb szükséghelyzetben vagyunk.
Lehet, hogy te magad még soha nem tapasztaltál ilyet vagy ehhez hasonlót, és lehet, hogy te vagy az, aki épp a másik oldalon állt, lehet, hogy te magad voltál a cserbenhagyó. Bármi is az igazság, most ebben az írásban nem a bíró szerepében tetszelgek, hanem annak szerepében, aki a mögöttes okokat, az emberi viselkedés e formájának mozgatórugóit feltárja. Az általam leírtakkal nem kell, hogy egyet értsél, és nem is kell, hogy vitatkozzál, hiszen ez csak egy blog, egy írás, ami egy egyszerű nézőpontot oszt meg veled, de mivel te nem voltál ott, amikor én ezeket kutattam, megfigyeltem, és összeraktam, ezért valójában nincs más dolgod, mint neked magadnak is megfigyelni, hogy amit itt leírtam igaz a számodra vagy csak egy hóbortos kutató viccelődése.
El kell mondanom neked egy történetet, ami arra sarkallt, hogy utánajárjak annak, hogy mi a helyzet a segítséggel. Volt egyszer egy nagyon jó barátom, akinek nagyon sok segítséget nyújtottam. Megosztottam vele a tudásomat, lehetőséget adtam neki a vállalkozásomban, kitüntettem a figyelmemmel, kiemeltem az emberek előtt, majd egy napon, amikor rosszra fordultak a dolgok – apropó ugyancsak a segítségnyújtásom miatt egy másik személlyel szemben, aki közös ismerősünk volt – szóval a dolgok nem alakultak túl fényesen, és ő szembe fordult velem. Elárult, és hagyta, hogy az oroszlánok és a keselyűk martalékává legyek. Ő egy igencsak biztonsági játékos ember volt, és ha meleg lett a talaj, akkor lelépett. Diplomatikusan tette mindezt, hiszen egy olyan ürüggyel állt elő, ami később kiderült a számomra, hogy csak tényleg egy ürügy volt. De ezzel elérte azt, hogy végre megszabaduljon tőlem, és mindezért én legyek a hibás. Szép kis sztori, nem de?
Most nekem haragudnom kellene rá, és mindenféle köpönyegforgatónak ki kellene kiátanom, de nem teszem, mert valamire felhívta a figyelmem. Valamit nem jól csinálok, ha ezt velem meg lehet tenni. Nem ő volt az egyetlen, és nem is ő volt az utolsó. Ő egy volt azok közül, akik a becsületüket feláldozták a biztonság oltárán, hogy megszabaduljanak attól az érzéstől, amit a túlzott segítség produkál. Mondhatnám azt, hogy természetes reakció volt, amit tett, de akkor nem értettem még ezt. Egyet tudtam: ha valami ismétlődik, akkor annak az elméhez és a természeti törvényekhez köze van.
Aztán, ahogy telt-múlt az idő, felfedeztem azt, hogy az emberek furán reagálnak a segítségemre, és a kedvességemre. Voltak nők, akik azt hitték, hogy azért vagyok kedves, mert akarok valamit tőlük, a férjeik – már ha volt – pedig azt, hogy riválisuk vagyok. Pedig csak egyetlen dolog volt bennem, szeretem az Embert, és szeretnék rajta segíteni. Mi akkor velem a gond?
Egy nap, az egyik nagyon bölcs idős tanító asszony azt mondta nekem, hogy: “Gábor, az a te bajod, hogy túlságosan kedves vagy az emberekhez, és az emberek, mivel nem szoktak ehhez hozzá, ezért azt hiszik, hogy kibabrálhatnak veled.” Megdöbbentett, amit mondott, és nem is igazán értettem ezt az anomáliát, de oda raktam a megfigyeléseim polcára, és hagytam, hogy megmutatkozzon igaz vagy hamis volta. Az évek során, ahogy szedtem össze az adatokat, amit ez a bölcs asszony mondott, igaznak bizonyult, és megállta a helyét az igazság mérlegén, és nem kellett felfalnia a halott zabáló Ammutnak (- a jelkép egy egyiptomi mítoszból fakad, ahol a halottaknak volt egy végső próbája a Kettős Igazság csarnokában, ahol a szíve megmérettetett; az egyik serpenyőben a szíve, a másikban pedig az igazság istennőjének strucctolla; ha nehezebb volt a szív – innen ered az a mondás, hogy nehéz a szíve -, mint a toll, akkor Ammut a hullazabáló szörny felfalta és a végtelen enyészeté lett – a szerző megjegyzése).
Miután magamnál megfigyeltem, hogy mi történik, körülbelül két évet töltöttem azzal, hogy megfigyeljem, hogy más embereknél, mi történik ezzel kapcsolatban. Mint tudjátok, van egy tesztem az FGS Személyiség és életcél teszt, ami mára már TOP 1-es kategória, és megfigyeltem, hogy az embereknél, hol jelenik meg a segítség problémája. A kutatásaimat – melyek még korántsem értek véget -, elkezdtem összefoglalni, és rendszerbe szedni, és rájöttem néhány dologra.
A probléma alapvetően négy részre tagolódik, és ebből kettő a leglényegesebb a megoldás tekintetében.
- Az embereket évezredeken keresztül olyan emberek szedték rá, akik kedvesek voltak, akik azt mondták, hogy bennük lehet bízni, akik biztonságot és védelmet ígértek. Gondolj csak bele Aladdin történetébe, ahol Jafar az uralkodót rászedte, és végül kisemmizte. Pedig milyen kedves volt, és mennyire azt mutatta, hogy segítőkész, és nagyon jó szolgálja az uralkodót.
Egy ilyen személy, az embertípusokat tekintve nagyon más, mint az, aki valóban jót akar, és segíteni igyekszik. Ugyanakkor van egy évezredeken áthúzódó séma, amit nem feltétlen lehet megváltoztatni. Ezért az emberek elkezdenek asszociálni, amikor egy segítő emberrel találják szembe magukat.
2. Az ösztönös kommunikáció. Az ember teste – nem az emberi lény, csak a teste, és nem a Darwin féle elgondolásról beszélek – egyfajta állati testből lett továbbfejlesztve. Ennek megfelelően ösztönök uralkodnak némileg felette, aminek folytán kialakult az ösztönös kommunikáció (erről többet a Tudatos Kommunikáció a Mesterséges Intelligenciával és nélküle tanfolyamban beszélek). Az ösztönös kommunikáció a falkatörvényeket követi, ami kimondja, hogy ami sérült vagy gyenge, azt hátra kell hagyni, ki kell használni vagy meg kell támadni.
A falkatörvény a segítséget gyengeségként kezeli, ahogy a segítsgnyújtó és kedves embert is gyengénnek titulálja, attól függetlenül, hogy ez igaz vagy sem. Nagyon jó példa erre Dan Millman – Szókratész utazásai c. könyvében Szergej Ivanov és Dimitrij Zakoljev története, ahol Zakoljev Szergejt a Jóságosnak hívta, és annak ellenére hogy Szergely megmentette az életét Zakoljevnek, Zakoljev gyengének tartotta, és alkalomadtán megtámadta, kihasználta és hátrahagyta. Zakoljev az egyik legjobb példa az ösztönös kommunikációra.
Valójában sokat ezzel sem tudunk mit kezdeni, ahogyan az évezredes tapasztalat mintával sem, ezért ez a kettő számunkra kevésbé lényeges, mint az alábbi kettő, amikről egy videót is készítettem, amit a Tik-tok csatornámon és a YouTube csatornámon is el tudsz érni.
3. Azok a fránya természeti törvények. Abból, ami igazán fontos nekünk 22 van, amikről a VIP ügyfeleknek beszélek a VIP Tudatos élet- és kommunikációs tanfolyamon. Ezek azok a törvények, amik hatnak a mindennapi életünkre, és ha ismerjük őket, ha nem, akkor is jelen vannak az életünkben, és vagy áldást vagy büntetést hoznak. Ha figyelembe vesszük őket, akkor kegyesek lesznek hozzánk, és támogatnak bennünket, ha viszont nem, akkor büntetést fogunk elszenvedni. Tudom, hogy ez úgy hangzik, mintha istenekről beszélnék, és azt gondolom, hogy az ősi népeknél megvan az esélye annak, hogy ezeket vélték úgy, hogy azok is, de hidd el, nem erről beszélek. A természeti törvények olyan igazságokon alapuló törvényszerűségek, amelyeket nem tudunk megmagyarázni, hogy miért működnek úgy, csak azt tudjuk, hogy működnek. Ilyen például a tömegvonzás törvénye, amit ravitációként ismerünk. De, említhettem volna Newton hatás-ellenhatás törvényét is, ami az egyik kedvencem. A kutatásaim tükrében azt mondhatom, hogy ez az univerzum ezt a hozzáállást nem igazán díjazza – amikor a segítség miatt teljesen háttérbe szorítjuk magunkat – ugyanis, ha túlságosan kedves vagy és segítőkész akkor előbb vagy utóbb:
- Át fognak vágni.
- Bizalmatlanságot keltesz.
- Leértékelnek.
Ennek következtében pedig egy csomó probléma generálódik az ember életében. Ilyen a csalódás, az értéktelenség érzés, a frusztráció, és még sorolhatnám.
De, akkor mi a helyes? Ne segítsek másoknak?
Ez nem azt jelenti, hogy ne legyél kedves és segítőkész.
A mértékről van szó!
Nagyon jó az, ha segítőkészek vagyunk és kedvesek, hiszen ez a jó modor része, persze ha igazán belülről jön, és nem egy tocsogós szappanopera máza fröccsent ránk. Viszont, ha túl kedvesek vagyunk, akkor ott több természeti törvényen is átgázolunk, és annak büntetés a vége, hiába akartunk jófejek lenni.
Tehát, legyél segítőkész, de tarts mértéket! Legyél kedves, de ne túl kedves. Ezt már tudod befolyásolni, és ennek igazi értéke tud lenni a számodra.
De, mi van ha nem megy? Mi van, ha nem tudom, hogy mi a mérték, mi a határ, mi tűnik még jónak, és a mi az, ami már a támadható kategória. Erre ad választ a következő ok.
4. Van egy mentális programunk az elménkben. Ez talán a legfőbb probléma, amit nagyon javallott megoldani, ugyanis ennek a programnak a része egy olyan parancs, ami miatt a régi jól berögzött, de számunkra ártalmas sémához visszatérünk. Ezt a programot az alapjaitól kezdve kell, hogy megértsük.
A segítség szó össze van kötve az elménkben azzal, hogy segítenünk kell – a szó negatív értelmében -, mert ha nem, akkor alávaló, galád emberek vagyunk – rossz szülők, rossz gyerekek, rossz barátok, rossz szomszédok… stb. Persze nekünk mindezt ingyen kell tenni, ami a szó jelentésének tudatos megváltoztatásából fakad, amit a kommunizmus magyarországi elhúzódása miatt elég erőteljesen a nagyszüleinkbe neveltek, őők a szüleinkbe, és ők pedig belénk, mi pedig… inkább ne.
A közösség nem jó, mert ha van közösség, akkor azok összefognak, és akkor a hatalom gyengül, és ha a hatalom gyengül, akkor … tudjuk mi lesz. Nem lesznek láncok nélküli rabszolgák, akik a rendszer élősködőit fenntartsák. Ennyire sötét dolog ez? NEM! Ez ennyire világos, és most nem valami politikai rendszerről beszélek, vagy valamilyen fura konteó jutott az eszembe, amit megpróbálok eladni. Évről évre észreveszem, hogy mennyire szívesen változtatják meg egyes szavak, és olykor szimbólumok jelentését. Például, tudtad azt, hogy a kereszt nem a kereszténységgel jelent meg, hanem már a sumérok is használták, sőt több, mit négyféle keresztet is használtak, mint szimbólumot, úgy mint a napkereszt? Bizony! No, de térjünk vissza a segítséghez.
Igen! Ennek a szónak tudatosan megváltoztatták az értelmét, egy úgynevezett gondolatbálvánnyal. A gondolatbálványok azok, amik alapjait képezik az emberi tudat manipulálásának, és amivel gondolatokat raknak be az emberek elméjébe.
Miért tették ezt?
Mert így magadat szívatod meg, és nem más téged.
Ezzel uralmat szerezhetnek az emberi tudat felett, hiszen, aki uralja a gondolatokat, az utalja az embereket. Ennek megfelelően ha megváltoztatjuk a szó értelmét, akkor a mögöttes, valódi gondolatát elküldjük a homályba, mint Gandalf a sötét démont a Gyűrűk Ura c. trilógiában. Csak ezzel egy új értelmet nyer, és a torzult jelentés torzult gondolatokat fog eredményezni, és végül torzult cselekvési mintákat.
A segítség mostani jelentése: valakinek megoldani a problémáját – akár kéretlenül – és persze ingyen, háttérbe szorítva saját érdekünket.
Jelszó: Ha nincs ingyen az nem is segítség!
Viszont a segítség szó Eredeti jelentése nem ez, nagyon nem! Utána kell nézni az eredeti jelentésének, hogy az eredeti egészséges gondolatot ki tudjuk nyerni belőle, ami már fél gyógyulás.
Nézzük is az eredeti jelentést:
“Hasznos hozzájárulás ahhoz, hogy valaki megoldja a problémáját, melyért cserét biztosít a hozzájáruló számára, hogy a kölcsönösség fennmaradjon.”
Ősi jelentése: összetartani, kölcsönösen támogatni egymást.
Itt még nincs vége, mert a gondolatbálványhoz extra is jár, egy jó kis mentális program, amivel arra tanítottak, hogy ha segítesz és ezért cserébe kérsz valamit, akkor rosszul kell érezned magad, pedig valójában nem kellene. Ez a program egyik része.
A program másik része, hogy ha segíteni akarnak neked, attól érezd rosszul magad, legyél nagyon gyanakvó, és ódzkodj attól, hogy elfogadd. Oldj meg mindent egyedül! Egyedül…, ne közösségben, ne társulva, és főleg ne szövetségben másokkal. Ezzel a programmal nagyon szépen belevezettek a csapdába.
Ez valójában egy elme csapda. Ez egy program, amitől meg lehet szabadulni, ha az ember akar. Ha láttad a Mátrix c. filmet, akkor talán egyre reálisabb lesz az, amit az a film, mint igazságot feltár.
A valódi változást a program kiiktatása, a gondolatbálvány megszüntetése és egy másik, saját magunk által szabadon választott nézőpont beiktatása ad. A gondolatbálványok mozgatórugói a tekintélyek. Először kellett a tekintélyeknek bedni ezt a jó kis gondolati mérget, majd pedig kész is volt az önműködő rendszer, az “apáról fiúra száll, anyáról lányára” dolog. Persze, ez, amit most elmondtam, pontosabban leírtam neked kedves olvasóm, csak egy általam megfigyelt, és összerakott puzzle, és akkor lesz a tiéd, ha te magad is megfigyeled, és igaznak tartod, ha pedig nem, akkor add oda a halottzabáló Ammutnak, és ő majd teszi a dolgát.
Amennyiben viszont érdemesnek találod, úgy ha szeretnél ebben segítséget kapni, azaz szeretnél megszabadulni ettől a programtól az elmédben, és minden olyan parancstól, ami visszaránt a változástól, és nem engedi az igazi Önnön valódat érvényesülni, akkor csak kérj egy ingyenes konzultációt az fgsakademia.hu/konzultacio oldalon.
Nem vagy egyedül, és van segítség, van remény, csak nyúlnod kell érte.
Barátsággal,
Fekete Gábor Sándor
